Az utóbbi években a e cigi füst kifejezés egyre gyakrabban jelenik meg beszélgetésekben, szakmai cikkekben és jogalkotási vitákban. Bár az elektromos cigaretták aeroszoljai gyakran "gőznek" tűnnek, a mögöttes összetevők és hatások nem azonosak a tiszta vízgőzzel: bennük alkotók, részecskék és oldószermaradványok találhatók, amelyek befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét. Ebben az átfogó anyagban részletesen feltárjuk, hogyan mérhető a probléma, milyen egészségügyi és épületgépészeti hatásokkal kell számolni, és mely megoldások bizonyulnak hatékonynak a levegő tisztítására.
Az e cigi füst alapvetően aerosol, amely finom részecskékből (PM1, PM2.5), nikotintartalmú cseppecskékből, glicerin- és propilén-glikol maradványokból, aromákból és néha fémoxidokból állhat. A folyamat során hevített folyadékból keletkező részecskék gyorsan lehűlnek és belélegezhetők. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos aromavegyületek lebomlásakor potenciálisan irritáló vagy toxikus komponensek keletkezhetnek. Ezek az összetevők hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, különösen zárt terekben, ahol a szellőzés gyenge.
A beltéri levegő minőségét az e cigi füst több módon ronthatja: nő a részecskemennyiség, emiatt romlik a PM-index; megjelennek a kellemetlen vagy irritáló VOC-szintek; és potenciálisan maradandó felületi lerakódások alakulhatnak ki (más néven "tartós szag" vagy filmréteg). Zárt helyiségekben, különösen rossz szellőzésű irodákban, lakásokban vagy vendéglátóhelyeken, az aerosol koncentrációja felhalmozódhat, ami rövid és hosszú távú egészségi tünetekhez vezethet.
A gyermekek, várandós nők, légúti betegséggel (asztma, COPD) élők és érzékeny egyének különösen ki vannak téve a e cigi füst hatásainak. Az épületekben dolgozók és a vendégforgalom miatt kitettségnek kitett dolgozók (például éttermi személyzet) szintén nagyobb expozíciónak lehetnek kitéve hosszabb időn keresztül.
Első lépésként érdemes mérőeszközökkel felmérni a részecske- és VOC-szinteket. Egy e cigi füst okozta problémát jelző tipikus paraméterek: PM2.5 emelkedés, légzőszervi irritáló gázok jelenléte, és a levegő állandó szagproblémája. Mérőeszközök, mint a hordozható részecskemérők, VOC-szenzorok és időszakos levegőmintavétel elemzése laborban, megbízható adatot ad a kockázatelemzéshez.
Az e cigi füst elleni védekezés legjobb gyakorlata több rétegű: forráskontroll, szellőzésjavítás, levegőtisztítás és felületi tisztítás. Egyetlen módszer ritkán elég; a kombinált stratégia hozza a legjobb eredményt.
A megfelelő légcsereszám (ACH) növelése az egyik leghatékonyabb módja a részecskék hígításának. Mechanikus szellőzés esetén friss levegő utánpótlás növelése, minimum szabványok elérése és karbantartott légcsatornák javasoltak. Természetes szellőzéskor rendszeres, célzott ablaknyitás (időjárástól függően) csökkentheti a e cigi füst koncentrációját.
HEPA szűrők képesek a finom részecskék nagy részének eltávolítására; az aktív szénszűrők pedig a VOC-k és a szaganyagok csökkentésében segítenek. Az épületek légkezelő egységeibe integrált kombinált rendszerek, vagy mobil légtisztítók jó megoldást nyújthatnak. Fontos a megfelelő CADR (Clean Air Delivery Rate) kiválasztása, ami az adott térnagyság alapján számolandó.
Az e cigi füst lerakódhat felületekre (textíliák, falak, bútorok). Rendszeres takarítás, pormentesítés, szellőztetés és szükség szerint speciális felületkezelés (pl. textíliatisztítás, bőrtisztítás, falfelületek mosása) csökkentheti a folyamatos forrásként viselkedő lerakódásokat.
Otthon: ha valaki a háztartásban használ e-cigarettát, érdemes azt kint vagy jól szellőztetett, elkülönített térben végezni. A hálószobák és gyerekekkel közös helyiségek legyenek szigorúan füstmentesek. Irodák: világos szabályok a használatra, vendéglátóhelyek: egyértelmű dohányzási politika. Minden helyen előnyös egy vagy több mobil HEPA+aktívszén légtisztító és rendszeres levegőminőség-mérés bevezetése.
A készülékek minősége, a fűtőelem kialakítása és a használt e-folyadék összetétele jelentős hatással van arra, hogy mennyi és milyen minőségű e cigi füst
keletkezik. Alacsonyabb hőmérsékleten történő használat, minőségi alapanyagok és megbízható eszközök csökkenthetik a káros összetevők mennyiségét, de nem szüntetik meg teljesen a környezeti hatást.
Jogszabályi szintű tilalmak, beltéri helyekre vonatkozó szabályok, kötelező információáramlás és épületüzemeltetési irányelvek mind segíthetik a lakosság és a dolgozók védelmét az e cigi füst hatásaival szemben. Emellett a nyilvános terekben történő levegőminőség-mérések és nyilvánosságra hozatal ösztönözheti a felelősebb viselkedést.
Az e cigi füst nem csupán személyes döntés kérdése: hatással van a közösségi terek levegőjére és mások egészségére is. A problémát a leghatékonyabban kombinált intézkedésekkel lehet kezelni: megelőzés, szellőzés, légtechnikai megoldások és folyamatos karbantartás. Az érintettek — lakók, üzemeltetők és döntéshozók — együttműködése szükséges a tisztább beltéri levegő érdekében.
